1,5 hónapja mindenhol csak karácsonyi díszeket lehetett látni, folyton karácsonyi dallamok csengtek fel, a boltok tömve voltak emberekkel. Sokat vártunk az ünnepekre, de gyorsan elteltek. Épp azon gondolkodtam, hogy mióta november közepén elkezdődik a karácsonyi őrület, amikor tényleg eljön az ünnep, már kicsit unom a karácsonyt. És ez nem túl jó dolog, de mindezen segít túllendíteni az, ha az embernek olyan családja van, mint az enyém :)
Ha a puszta tényeket vesszük, olyan volt a karácsonyunk menetrendje, mint a többinek: szenteste Eszteréknél vacsi, 25-én Zsuzsáéknál ebéd, anyáéknál vacsi és 26-án batyus buli tesóméknál. Bizony, csak most egy 14 hónapos manócska is beleíródott a képletbe, így nem mi voltunk a főnökök :)
Szóval idén is picit készülgettem előre, csináltam magunknak saját készítésű adventi koszorút, mézeskalácsot, sütiket, illetve végül dijoni mustáros csirkével készültem a 24-i ebédre. Ennyi volt részemről a nagy sütés-főzés :) A fát úgy 1 héttel karácsony előtt beszereztük, időben, bár mégis hektikusan :) bevásárló körutat tartottunk, aminek az utolsó állomása volt a favásárlás. Janka eddigre már teljesen hulla volt, végigrohantunk az árusoknál és már szinte alig volt pici fa, ami elég ciki, mert nekünk az volt a koncepciónk, hogy a (direkt erre a célra vásárolt) komódra tesszük majd fel az úgy 1 méteres fánkat, hogy Janka ne tudja megkaparintani. Pár árus mondta, hogy nem goooond, megoldunk mindent, nagy fából lehet kicsit csinálni és hasonlók. Persze, ez nekünk nem volt egy szimpi megoldás. Majd végül majdnem ránk sóztak egy hipi-szupi fát 6000-ért, de olyan terebélyes volt, hogy nem fért volna el, így nem vettük meg. Mentünk már a kocsi felé azzal a tervvel, hogy feladjuk, hazamegyünk, letesszük Jankát és visszajövünk délután, keresünk valami fát :) Ekkor botlottunk bele egy nagyon kedves idősebb párba, akiknél épp olyan pici fát láttunk, amit kerestünk. Azt állították, hogy 2 napja vágták ki és annak ellenére, hogy lucfenyő, nem fog hullani, bírni fogja, mert friss. Ócsó is volt, szép is, így gyorsan megvettük :)
Igazából az volt a legjobb a karácsonyban, hogy Tamás itthon volt velünk végig és nem volt sok dolgunk, egymásra tudtunk koncentrálni :) 22-én már bevásároltam, nem voltam hajlandó a következő napokban boltba menni, mert megőőőőrülök az ünnepek előtti dömpingtől! 24-én így már nem volt sok dolgunk. Reggel eljátszottunk Jankával és míg ő aludt 11 körül, Tamás „befaragta” a fát (azaz jól kitömködte papírral a tokot, mert túl vékony volt a fa) én meg elkészítettem az ebédet. Majd Tamás feltette az égőket a fára és míg elpakolta a „faragáshoz” szükséges cuccokat, én szépen feldíszítettem a fát. Mindezzel pont akkorra végeztünk, amikor a kisasszony felébredt :) Le is videóztuk azt, hogy miként reagált, amikor a szundizásból felébredve meglátta a fát! Cuki volt, vigyorgott, mutogatott rá :) Ezután kibontogatta az ajándékokat, de igazából nem izgatta maga az ajándék, a csomagolás széttépése volt a menő! Megebédeltünk, játszottunk, majd Janka második alvása alatt készülődtünk, mert mennünk kellett Eszterékhez. Tamás kitalálta, hogy még 23-án gondoljuk ki, hogy a 3 napban milyen gúnyák lesznek rajtunk és rakjuk össze/vasaljuk ki időben őket. Ez tök jó ötlet volt, mert mindig az utolsó pillanatban szenvedünk azon, hogy nem is tudjuk, mit vegyünk fel, illetve az, amit kinéztünk épp a vasalandók alján van. Szóval készen álltunk, felébredt Janka, felöltöztem és felöltöztettem, igen ám, de Tamás öltönyét nem próbálta fel: cseppet kicsi lett rá az elmúlt fél évben :) na itt jött a „nem hiszem el mennyit híztam” című rimánkodás és az ígéret, hogy jövőre az öltönyt is időben leteszteljük (de előtte elviszi a Mamához kiengedtetni). Ja, és persze az inghez passzoló nyakkendő sem volt teljesen üzemképes: lekajálta múltkor én meg kimostam és a vasalandók közt volt… hát ezt inkább tisztítóba kellett volna vinni, mert elég gáz volt, ahogy kivasaltam :) szóval elég last minute sikerült elindulnunk itthonról, anyáék Nyanyival és a gyerkőcökkel felcsíptek minket a ház előtt.
Eszteréknél minden szokás szerint tökéletes volt. Imádom azt a hangulatot, amit ő odavarázsol karácsonykor! Szépséges terítés, halk karácsonyi zene, gyönyörű fa, fenséges illatok és isteni ízek! :) Elénekeltük a Mennyből az angyalt (mily meglepő), amire Janka elkezdte ROPNI!!! Beállt az éneklő sereg és a fa közé és rázta a kis fenekét és táncolt össze-vissza :) azt hittük, megzabáljuk! :) Persze a Kardos kölkök azonnal rárontottak az ajikra (így van ez rendjén, kérem szépen!) Jankának odaadta Panni a csomagját, kis segítséggel széttépte, kidobálta belőle a gúnyákat és utána úgy fél órán keresztül tépkedte a papírokat! Mondtam már, hogy megzabálom? :) Kicsi csodám! Utána elkezdtünk enni, ő bekucorodott anya ölébe és szépen vacsizott, majd Tamás öléből megette a Karcsi kacsáját is :) Este 8.30 körül indultunk haza, itthon már csak tejital volt, fürdés és gyors elalvás.
25-én a Zsuzsáékhoz mentünk. Kicsit későn sikerült odaérnünk, mert Janka (és Tamás) 11-1-ig aludtak! :) Itt már azért jóval többen voltunk de elég hamar sikerült Jankának feloldódnia és leginkább Imike ölében és társaságában jól kibontakozott :) Evés és Mennyből az angyal után itt is volt egy kis bontogatás, majd azt vettük rajta észre, hogy tépi a fülét és kell neki a cumi. Álmos? De hát nem rég ébredt fel? Mit csináljunk? Beöltöztettük, kivittem az udvarra, tologattam a kis popóját, de nem akart elaludni. Oké, biztos azért, mert újabban nem nagyon alszik a babakocsiban, itthon, az ágyában szokott nagyokat szundizni! Jó, akkor aludjon ágyban. Tamás mondta, hogy vigyük haza, de megvétóztam, hogy inkább vigyük anyáékhoz, hiszen oda voltunk hivatalosak vacsira. Aludjon ott náluk és ha felébred, jöhet a folytatás. Aha, hát igen, anya tervez, baba végez. Átmentünk anyáékhoz és kb 1,5 órán keresztül próbáltam altatni – sikertelenül. Ezek szerint mégsem álmos? De muszáj lenne aludni még az esti buli előtt! Naaaaaaagy nehezen sikerült elaludnia – 6.30-tól 1 órát csicsikált. Ha ez nem lett volna, akkor tutira nem tudtunk volna maradni vacsira. Szóval pont akkor ébredt a babácskám, amikor megjött a Zsuzsa, Lonci, Pöci trió, úgyhogy folytatódhatott a móka! Ismét éneklés, immáron tánc nélkül :) (tényleg Zsuzsáéknál sem táncolt…), bontogatás és máááá megint kaja :) Anya nem semmi mit művelt! Isteni kajákat sütött-főzött, hihetetlenül imádom, ahogy ő és a tesóm is szívükkel-lelkükkel készülnek a karácsonyra! Innen is úgy 8.30 körül jöttünk haza és persze a tejitalon kívül nem is próbáltunk más kaját adni Jankának, mert annnnyira sokat evett (itthon bezzeg alig csúszik le valami).
26-án Eszternél volt a szokásos morzsa party, ez is valami nagyon jól sikerült, de itt is ugyanaz az altatási probléma merült fel, mint előző nap! Hazajöttünk olyan 5 óra körül, aludt egy nagyot a drágám és mire felébredt, jött a Kardos trió, itt is megjött nekik a Jézuska! Panni itt aludt aznap, jól elvoltunk :)
Szóval nagyon jól telt a karácsony, élveztük mindhárman, de Janka érezhetően lefáradt és szerintem kellett neki már a nyugi. Azóta többször volt, hogy ő mutatott az ágyára vagy a cumira, hogy akkor ő most inkább aludna egyet. Drága kicsi szerelmem! :)
A szilveszter viszont nem lesz semmilyen, Tamás 5 napig nincs most itthon :( Úgy volt, hogy felmegyünk mi is Pestre majd a Margitékkal, de elég bonyolult, nem jött össze a dolog, így kettesben szilveszterezünk, apa nélkül. Nekem baromira nem fontos ez az ünnep, én tényleg nem sok jó szilveszteri buliban voltam, sokkal jobbak a spontán, év közbeni partyk, szóval nem az ereszd el a hajamat hiányolom, de 9 éve ez lesz az első szilveszter, hogy nem Tamással leszek. Jó, nem fogok belehalni, csak, na. Jó együtt…
