Hetek óta szülinapi lázban égtem. A fórumon is sorra jöttek az impulzusok: Janka a hó közepén született így sokan buliztak előttünk. Torták, bulik, mosolygó arcok, már alig vártam, hogy mi is megünnepelhessük a kicsi lánykánkat!
De hogy legyen az ünneplés? Milyen legyen a torta? Ebéd legyen vagy csak sütizés? Sok volt a kérdés a szülinap kapcsán :) Abból a szempontból szerencsésen alakult a dolog, hogy vasárnapra esett a nagy nap, így a buli időpontja nem volt kérdéses. Csak anyáékat, tesómékat és Nyanyit hívtuk, így a szokásos nagycsaládi 40 fő helyett „csak” 11 fővel kellett számolni. Ahhoz ragaszkodtam, hogy nálunk legyen az ünneplés. Ez Janka otthona, itt szerettük volna megköszönteni! Eleinte úgy terveztem, hogy összedobok valamilyen egyszerű kaját és együtt ebédelünk, majd köszöntünk. Majd, amikor egy röpke fejszámolást végezve rájöttem, hogy a mini asztalunknál 3 turnusban kéne kajálnunk, akkor ezt az ötletet elvetettem. Tamás már régóta rágta a fülem, hogy elég a tortázás, kényelmesebb mindenkinek és be kellett látnom, hogy igaza van. Szóval így készültünk :)
A héten bevásároltam pár party kelléket: csákók, lufik, fújókák, micimackós dekorok, asztalterítő, ilyesmi :) tudom, kicsit túlzottan belelendültem, de nagyon rázsongtam a szülinapra! Az ajándékok is végül időben megérkeztek a játéknettől (szerencsére).
Péntek este letettük a pici csodánkat, majd Tamással nekiláttunk a díszítésnek. Feldekoráltuk a nappalit, konyhát, előszobát, tele volt minden lufival és feliratokkal. Majd ezután összedobtuk a videót, amit telepakoltunk képekkel az első évéről. Még sosem csináltam ilyet, de Tamás ismeri valamennyire a programot, így nem lett brutálisan rossz a végeredmény :) Hajnali 1-kor végeztünk és 1.30-ra kerültünk ágyba.
Annak ellenére, hogy Janka az elmúlt hetekben átállt az éjszakai alvásra a szokásos többszöri ébredés helyett, ez a hét elég rendhagyónak tűnt, mondhatni dezsávűűűnk volt. Pár napja nagyon furi, folyton ömlik a nyála és elég sok és híg széklete van. Tipikus fogzós tünetek. Éjjel is többször felkel, ami nem is lenne nagy gond, de nem lehet megnyugtatni. Ezt azért írom itt le, mert ezen az ominózus éjszakán 4.15-ig „buliztunk”. Ahogy lefeküdtünk, Janka felébredt és hajnali 4-ig nem tudtuk elaltatni! Próbáltunk mi mindent: simi, víz, cumi, pelusozás, éneklés, ringatás, semmi nem segített. Nem volt itthon Viburcol, így nem tudtam, mit adhatnék neki. Végső esetemben előhalásztam egy Nurofen kúpot, pedig nem szeretem (főleg indokolatlanul) gyógyszerezni a gyerekem. De egyszerűen semmi sem hatott és azt gondoltam, tutira valami fájdalma van (persze a fogra gyanakodtam) és elvileg ez láz- és fájdalomcsillapító. Be is aludt pár perccel később! Másnap persze megtudtam, hogy kifejezetten Nurofent ajánlanak fogzásra… nahh akkor ezek szerint nagy kárt nem okoztam :)
Szóval aludtunk összesen 4 órát, majd Janka ébresztett minket :) Nem voltunk fáradtak, ááááááááá :) Teljesen rácsodálkozott a lufikra, jól meg is nézte őket, de a dekor egyébként totál hidegen hagyta. A reggel és igazából úgy 3-ig minden úgy zajlott, ahogy szokott, annyi különbséggel, hogy leginkább Tamás foglalkozott Jankával míg én készülődtem a konyhában.
3.30-ra érkeztek a vendégek. Nyanyi jött meg először, hozott egy isteni puncstortát (nyammmm), majd anyáék és tesómék egyszerre huppantak be. Meg is telt a pici lakás gyorsan :) Panni és Juli édesek voltak, beálltak pincérkedni, én osztottam a kaját-piát ők meg felszolgálták. Janka pont 3-kor ébredt így mire jött mindenki, már jó volt a kedve és a bendőjét is megtöltöttem. Élvezte a sürgést-forgást, aranyos volt, de nem volt igazán az elemében (szerintem az előző éjszaka viszontagságai miatt). 4 óra körül átvonultunk a konyhába és a fürdőben meggyújtott tortát bevittem. Kicsi lánykámnak tetszett a dolog, főleg a tűzijáték :) A tortát viszont elrontottam, mert 1) túl sok masszát tettem a formába és jól kibugyogott és nehéz volt vágni 2) túl hamar díszítettem fel és elfolyt a smarties és a Janka felirat is beleivódott a tortába. Na de mindegy, szerintem ronda lett és finom :)
A gyertya nem izgatta, szerintem a tűzijáték túlságosan lenyűgözte :) Éééés elkövetkezett a várva várt tortapacsálás ideje! Arra számítottam, hogy totál belemászik majd a tortába, be is készítettem a pótruhát! Azt sem bántam volna, ha az egész haja és a ruhája is koszos lesz, ezért csináltam direkt csokiból a tortát, hogy jól látszódjék :) Erre a lánykám kicsit megtaperolta, majd teljes aggodalommal mutogatta a kezét, gondolom nem tetszett neki, hogy koszos lett. Bepróbálkoztunk a csákóval is, de totál kiakadt, hogy rá akartuk tenni a fejére. Szétosztottuk a tortát, maradt az ő asztalán is egy kicsi, azt azért egy picit maszatolgatta. Eszegettünk, énekeltünk, majd áttettük a székhelyünket a nappaliba. Átadtuk neki az ajándékokat és persze a várakozásokkal ellentétben nem marcangolta szét a csomagokat, hanem nem értette a helyzetet :) Nekünk kellett felfedni az ajándékokat! Tetszett neki mindegyik, de persze a telefon aratta a legnagyobb sikert! Cserreg-berreg, kattog – minden megvan benne, ami Jankának kell :)
Ezután megnéztük a kis videót (kétszer is), míg Janka vígan eljátszott.
Kb ennyi volt a buli :) anyáék még maradtak kicsit, mi elpakoltunk és este még játszottunk egy nagyot az ünnepelttel. Olyan jó kedvében volt! Tamással bújócskáztak és amikor bejöttem, én is beszálltam a buliba. Erre ő folyton „menekült” előlem, az apja volt a menedék, sikoltozott, nevetett, mászott ezerrel :) Cuki volt! Jó sokáig bírta, olyan 9 körül tettük le aludni.
Mindent összevetve szerintem jól sikerült a tegnapi nap. Hihetetlen sokat szeretgettük (mint mindig) és nosztalgiáztunk. Szinte minden órában beszéltük a Tamással, hogy 1 éve ilyenkor mi is történt velünk. A nap végére egy picit szomorú is lettem, de nem értem miért, pontosan. Lehet, hogy nagyon pörögtem a szülinapra és szomorú voltam, hogy vége. Vagy csak a sok nosztalgia váltotta ki ezt a boldog melankolikus hangulatot? Nem tudom. De elég furcsa érzés egy 1 éves kis huncut anyukájának lenni :)
