Igen, kicsit sikerült elkanászkodnom, elég jelentős csúszással szedem össze a 20. havi cukiságokat. Folyamatosan írom egy kis füzetbe, de mindig akad más dolgom, mint, hogy összeírogassam. Ha van egy kis szabadidőm míg Janka alszik, folyton lakásokat böngészek és mindig utólag jut eszembe, hogy már megint nem szedtem össze a dolgokat. Azon is dolgozom, hogy egy új blogot hozzak létre, összefűzve pocakosságom történéseit és Janka szokásos havi szösszeneteit. De persze óriási blog zseni vagyok, így majd Ipimet megkérem, szánjon rám egy kis időt és okítson ki, hogy egy használható, praktikus blogot kapjunk eredményül :)
További rizsázás nélkül íme havi dumák listája:
- Régen anyanyának hívott, de anyák napja óta következetesen anucsiiii vagyok (köszi, drága apucsiii, hogy megtanítottad neki) :)
- Egy érdekes párbeszédünk is volt:
- J: Tuta!
- Én: Nem értem, drágám!
- J: Témem (= kérem :) ha valamit szeretne és nem mondja, hogy kérem, mindig azt mondom, hogy nem értem, erre ő mondja: témem)
- Én: De mit kérsz? Nem értem!
- J: Va-va! Tuta! (kicsi drágám megmagyarázta az értetlen anyjának, kedvesen, türelmesen, hogy a kutyát, azaz va-vát kéri)
- A cumi szó fejlődése: cucuàcumiàcumika
- „nínó… mentő”
- Egyre többet ragoz és a többesszámot is sikerül sokszor eltalálnia: néniK, bácsiK
- nyaka, anucsi = fel akart ülni a nyakamba :)
- mán = másik
- abudzsíííí púcsi = apuci pulcsija :)
- hiiinta paniiita (és folytatja a dallamot halandzsázva)
- suni, sunike = süni, sünike :)
- folyamatosan mondjuk neki, hogy szeretjük (szinte egész nap). Sokszor ismétel is minket, hiszen egy nagy papagáj :) De valamelyik nap ült az ölemben, épp mesekönyvet olvastunk és hirtelen felnézett rám, elmosolyodott és mondta: sekekek! Hát én majdnem megzabáltam. De a könnyeim folytak az biztos!
- Nomuki = Noémi, Kálmán = Tápák
- Ismét párbeszéd:
- T: Janka, ez jóóó!
- J: Supeeeej! :) (szuper)
- Egyre több párbeszéd lesz…
- Én: Janka, ijeszd meg apucit!
- J: BBBBUUU! :)
- mégegy
- J: Itaaak! (zsiráf)
- K: Nem értem.
- J: Témem.
- K: Tessék!
- J: Kösiii! :)
- sokszor belezavarodik a sok kérem/köszönömbe és volt rá péda, hogy ha nagyon akart valamit, felsorolta az összes repertoárt: témem, légyszi, kösi, sibi! :)
- Szigligeten voltak a Randstados kollégák és jött Fuji, a kutyus is. Fujitól eleinte megijedt Janka, de folyamatosan barátkozott vele, próbált közös nevezőre jutni az ebbel, gyorsan el is nevezte Kocsinak :) (jogos, több értelme van, mint a Fujinak). Valamelyik nap szemlélte, végignézte a kutyust majd a fenekénél megállt, elgondolkodott, rámutatott és mondta: Kocsi lyukas! :)
- Ha valami tetszik (főleg mondóka) akkor mondja: méééééééééééty (még)
- Tamás telefonján van egy játék direkt ilyen kis törpéknek. Állatok vannak rajta és rájuk kell bökni. Simán elindítja a játékot és mondja: kacsaaa, bíka, hatyúú, tutyaaa… Véletlenül egyszer kikapcsolta, erre: Hoppppáááá, még! :)
- Folyt az orra napokig és sűrűn kellett szívni szegénynek (amit persze annyira nem díjazott). Sűrűn mondtam neki, hogy „Janka, ne haragudj, ezt muszáj!” Valamelyik nap épp elmostam az orrszívót, odabaktatott hozzám az én kicsi csodám, mutat a kütyüre és mondja: „muszááááj” :) Hát igen, innentől kezdve az orrszívó lett a muszáj :)
- Rámutat a homokozó cuccaira és mondja: HOMOOOOK! :)
- Játszás közben véletlenül fejberúgott. Erre mondja: Somorúúúúú. Majd: bocsi! És odajött adott egy puszit :)
- Evésnél folyton etetjük a hápit is. Újabban már kis és nagy hápit is etetni kell :)
- Valamelyik nap sikerült kicsempésznie a fehérneműk közül a bikinimet és azzal járt fel s alá a lakásban, természetesen úgy, hogy a nyakába húzta :) Tamás mondta neki, hogy bugyi és melltartó. Természetesen a melltartó szó nagyon megragadt a kis agyában :) (azt nem is írtam, hogy előszeretettel kukázza elő a használt fehérneműket a szennyesből és húzza fel a fejére és közlekedik velük a lakásban…)
- megitta a tejcsit majd utána mondja: nincs, üres!
- Nyúl a konnektorhoz, majd mondja: Vesííííjes :) (veszélyes)
- fog egy flakont, az apja be akarja csukni, erre Janka: „nem… becsukuk… kinyituk!”
- újabb párbeszéd
- K: Kit szeret anyuci?
- J: Jatta!!!
- K: És még?
- J: Tamáááááááás! (barátokkal töltöttük a hétvégét és sokszor hallotta, hogy apucsit Tamásozzák) :)
- egyszer hall egy szót, megjegyzi… hihetetlenül gyorsan fejlődik!
- Egyre többször próbálja utánozni a mondókákat/dallamokat:
- hiiinta, paniiita blblabla Jaka baba (a dallam viszont kifogástalan)
- nananana (nananana, nananana, hey hey hey, good bye) :)
- gyekekek, gyekekek (szeretik a perecet)
- hejj Gyula – egész jól mutogatja és majdnem jól mondogatja
- nagy lendülettel belenyaltam a fagyimba és lepottyant a gombóc. Erre Janka: „kiesett!” :)
- Bedugtam a pólójába valamit, erre ő (segélykérően): vedd kiiii! :)
- ha kérdezed, hogy hívnak? Válasz: GomoJakka :)
- Az apja sűrűn rajzol neki mentőautót – nínót. Valamelyik nap vettem két könyvet, és rajtuk volt egy-egy matrica 1+1 jelzéssel. Rámutat a + jelre és mondja: nínó :) Következő héten Szegeden voltunk, a falon meglátott egy keresztet és arra is mondta, hogy nínó :) imádom, ahogy jár a kis agya :)
- A játszira sokszor viszünk banánt, ami Hannus kedvence. Egyszer kérdezem tőle:
- K: Szereted a banánt?
- J: HANNNUUUS! :)
- A mosásnál nagyon sokszor asszisztál. Be- és kipakolni ügyesen tud, ez az egyetlen házimunka, amiben nem hátráltat, hanem tényleg segít. Valamelyik nap úgy kezdtem el bepakolni, hogy Jatta nem volt ott. Hirtelen odalibbent mellém, rám nézett, majd mondja: „segíííítek!” J
- bocsiàbocsika (egyre több mindent becéz)
- Kávéztam, odajött hozzám, kapott egy kicsit: „kábé… kéjem…” utána: „jóóó bóóót… még! utóóósó!” :)
